Ebből aztán akad bőven, úgyhogy csak néhányat említek most.

Csabi már korábban rájött a titok nyitjára, hogy itt miért folyik külön csapból a hideg és a meleg víz: Anglia egy fémnagyhatalom, és a felesleges tartalékokat csaptelepek formájában szétosztják az országban. Más értelmes magyarázatát (vagy bármilyen gyakorlati hasznát) nem látom a dolognak.

Nem találkoztam még olyan angollal, akinek zsíros lett volna a haja. Vagy minden nap mossák, vagy nyertek a genetikai lottón.

Háromszor utaztam eddig itt taxival, és a taxis mindháromszor tőlem kérdezte, hogy milyen útvonalon menjen. Nem teljesen értem, hogy akkor minek van ott minden kocsiban a GPS, ha tőlem akarja megtudni, hogy merre kell menni.

Itt nem félnek attól, hogy cukibbnál cukibb módon nevezzenek el házakat vagy utcákat. Az eddigi csúcstartó nálam az egyik kollégám, aki a Forget Me Not Cottage-ben lakik. Pedig lehet, hogy valójában csak egy panelház, de mégis mennyivel előkelőbb, ha így hívják.

Az Opelt itt Vauxhall-nak hívják. Van egy ugyanilyen nevű metró/vasútállomás is, ezért nem értettem eddig, hogy mi a fenéért emlegetik ezt a megállót, mikor épp kocsikról van szó?!

Fogalmuk sincs itt az embereknek, hogy hogyan kell normálisan tequilát inni. Sok helyen eleve nem kapsz hozzá sót meg citromot, külön szólnod kell, hogy adjanak. Inni meg pont ezért csak úgy isszák, mint bármilyen felest, csak úgy magában. Pedig szerintem pont a rituálé a legjobb az egészben.

A metróaluljáróban, ha át akarsz szállni egy másik vonalra, annyit kell lépcsőznöd fel és le és fel és le, mintha a Super Mario-ban lennél. Ott lehetett csak úgy végigvinni a pályákat, ha folyton ugráltál a szintek között.

Itt holnap van anyák napja. Én pedig azt gondoltam, hogy ezt mindenhol május első vasárnapján tartják. Ezek szerint nem.

A nevemet nagyon szeretik, szerintem azért, mert van benne X, és emiatt valahogy nagyon coolnak meg cheekynek tartják. Ám legyen.

A buszt tényleg jobb, ha leinti az ember, mert van, hogy nem állna meg magától máskülönben. Amúgy nem tudom, hogy meg fogom-e unni valaha, hogy az emeleten üljek az első ülésen. Egyelőre úgy érzem, hogy nem. :)