A piacon voltam, és banánt vettem, mire a zöldségesfiú elkezdtett lengyel káromkodásokat kiabálni nekem, és nagyon mosolygott hozzá. A ’kurva’ részét megértettem, úgyhogy megkérdeztem, mégis mit szeretne, mire ő annyit mondott, hogy azt hitte az akcentusom alapján, hogy lengyel vagyok. Közöltem vele, hogy ez nem volt túl nagy bók, és ő is érezhette, hogy ez mennyire mellément, mert adott ajándékba két avokádót (?) meg egy receptet hozzá. Hát jó.
És most újra a lényeg.
Nem elég, hogy az utcában, ahol lakom, van egy tűzoltóörs, ma felfedeztem, hogy a munkahelyemtől öt perc sétára is van egy. Ráadásul pont kint voltak az utcán, mikor ma arra sétáltam.
Van egy olyan mondás, hogy Londonban sosem vagy messzebb egy patkánytól, mint
